Az ingatlanközvetítői tevékenységet alap esetben az végezheti, aki rendelkezik a a 1993. évi LXXVIII. törvényben (Lakástv.) és a társasházkezelő, az ingatlankezelő, az ingatlanközvetítő, valamint az ingatlanvagyon értékelő és - közvetítő szolgáltatói tevékenység üzletszerűen történő végzésének feltételeiről és a nyilvántartásba vétel részletes szabályairól szóló 499/2017. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott szakmai vizsgával, végzettséggel és megfelelő az egyéb, előírt kondícióknak.
A Lakástv. 64/C. § (5) bekezdése alapján azonban ingatlanközvetítői tevékenységet az ügyvédek ügyvédi vállalkozásukban a külön OKJ vizsga alapján megszerezhető szakmai képesítés megszerzése nélkül is végezhetnek ügyvédi tevékenységüket kiegészítő szolgáltatásként.
Vagyis az egyéni ügyvéd, vagy az ügyvédi iroda ebben a vállalkozási formában jogosult ezen módon ingatlanközvetítői tevékenységet végezni.
Emellett az ingatlanközvetítői tevékenységet az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés j) pontja is definiálja, mint ügyvédi kiegészítő tevékenységet.
Fontos ismerni az Ütv. 3. § (1) bekezdésében foglalt azon a korlátozást is, amely szerint az ingatlanközvetítés mellett ügyvédként további ügyvédi tevékenység egyidejűleg, ugyanazon tranzakcióban nem végezhető. Kivétel, ha a megbízott ügyvédi iroda, a megbízást az ügyvédi iroda különböző tagjai látják el, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul.
Vagyis, ha egy egyéni ügyvéd végzi az ingatlanközvetítést, akkor az annak eredményeként létrejövő adásvételi szerződés elkészítését, ellenjegyzését, a kapcsolódó letétkezelést, a földhivatali eljárás lebonyolítását már csak egy másik ügyvéd kolléga (aki akár lehet szintén az ÜgyvédHázak hálózat egy további tagja) végezheti el.
