Az ügyészség több bírósági eljárásban is fellépett azon jogellenes szerződéses kikötések ellen, amelyeket ingatlanközvetítő cégek, hálózatok alkalmaztak a fogyasztókkal szemben. Ebben a blogcikkünkben ezek közül válogatunk, idézünk az ügyészség sajtóközleményei alapján. Bízunk benne, hogy ezek a bírósági döntések is segítenek átláthatóbb, tisztább kereteket biztosítani az ingatlant értékesítő ügyfelek és az ingatlanközvetítői szakma számára.
„…jogerősen is megállapította a bíróság, hogy az ingatlan eladáskor önmagában a címmel, képpel, esetleg helyrajzi számmal történő hirdetés nem járhat automatikusan a fogyasztó teljes munkadíj kifizetésére kötelezésével, ehhez ugyanis a közvetítés és az értékesítés közötti okozati összefüggésnek is kimutathatónak kell lennie.
„A jóhiszeműség és a tisztességesség követelményét sérti az a szerződéses rendelkezés, amely arra kötelezi a fogyasztót, hogy irányítsa az ingatlanközvetítőhöz az esetlegesen nála jelentkező ún. ajánlatkérőket, tehát a potenciális vevőket. Ez ugyanis megakadályozza, hogy a fogyasztó saját maga kísérelje meg ingatlanát eladni, amely nyilvánvalóan tisztességtelen kikötése a szerződésnek.”
„Ugyanígy tisztességtelen, tehát érvénytelen feltétel a bánatpénz megfizetése mellett külön kötbért is, illetve a megbízási díj mellett költségtérítést is kikötni.”
„A fogyasztó jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségét korlátozó, tehát szintén érvénytelen az olyan szerződési feltétel, amely az esetleges jogviták elbírálására egy adott város járásbíróságát kizárólagos illetékességgel kiköti.”
„ ….tisztességtelen az, ha az ingatlanközvetítő a sikeres közvetítéstől függetlenül, annak ellenére kéri a jutalékát, hogy megfelelő vevőt ténylegesen nem közvetít. A közvetítői szerződések célja az ingatlan sikeres értékesítése (bérbeadása), ezért, ha az ingatlanközvetítő pusztán érdeklődőket hoz, és az ingatlant meghirdeti, mindaddig a jutalékra nem tarthat igényt, amíg a fogyasztó az adásvételi vagy bérleti szerződést meg nem köti. Az ingatlanközvetítő hirdetési és marketing tevékenységéért külön jutalék tehát nem jár, mivel a jutalék a szerződés szerint a sikeres eladásért (bérbeadásért) jár.’
„Az ún. kizárólagos szerződések esetén az ingatlanközvetítő díjkedvezményt ad a fogyasztónak, aki cserébe vállalja, hogy ingatlanát saját maga nem hirdeti, más ingatlanközvetítőnek megbízást nem ad. A kedvezményhez társuló szerződésben többletszolgáltatásnak nevezett („rendelkezésre tartás” díja, felmerülő „esetleges” költségek) mögött azonban tényleges szolgáltatás nincs, de a fogyasztót ezért fizetési kötelezettség terheli. Ez a Polgári Törvénykönyv alapján tisztességtelennek minősül, mivel a fogyasztót – átalánytérítés formájában –fizetésre kötelezi. Tehát nem csak arról van szó, hogy az ingatlanközvetítő iroda nem végez sikeres közvetítői tevékenységet, hanem a többletszolgáltatások tekintetében sem nyújt szolgáltatást, csak ennek puszta lehetőségét kívánja megfizettetni fogyasztóval.”
„Ellentétes a jogszabályokkal az is, hogy a vállalkozás a szerződést bármikor felmondhatja, miközben a fogyasztó ugyanerre nem jogosult. A perbelihez hasonló, egy ingatlan eladására létrejött kizárólagos közvetítői szerződés esetén a fogyasztó felmondási jogának kizárása azért nem lehetséges, mert a közvetítői szerződés nem minősül tartós jogviszonynak, így a felmondás joga nem korlátozható és nem zárható ki.’
„Egyetértett a bíróság az ügyésszel abban is, hogy ha az eladó bánatpénzre, vagy a foglalóra jogosult, ez kizárólag a fogyasztót illeti meg, kártalanítására, illetve arra szolgál, hogy a szerződés megkötésének vagy teljesítésének elmaradásából eredő veszteségét csökkentse.”
„A vevő visszalépése, vagy a már megkötött szerződés teljesítésének elmaradása a fogyasztónál jár idő- és anyagi veszteséggel, míg a közvetítőnél nem, ezért a pénzből az ingatlanközvetítő részesedése indokolatlan és egyben a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétes.”
„A vételi ajánlathoz kapcsolódóan a bíróság leszögezte, hogy tisztességtelen az eladót abban az esetben is díjfizetésre kötelezni, amennyiben számára a vételi ajánlat nem elfogadható. Az ügyész helyesen utalt arra is, hogy annak is jelentősége van, hogy a vételi ajánlat visszautasítása a fogyasztónak felróható-e, illetve annak tényleges, valós, alapos oka volt-e, melyek vizsgálata nélkül a támadott rendelkezés tisztességtelen."
Forrás: ugyeszseg.hu
